Worldwide wednesday| 2019-10-30 Berta Dóra Bella

Öko vagy ego?

Napjainkban egyre inkább kardinális kérdés a környezetszennyezés, az ezzel járó klímaváltozás és annak következményei. Felmerül azonban a kérdés: az önös érdek előrevalóbb-e mint bolygónk sorsa és a következő nemzedékek jövője? Mennyire legyünk vagy lehetünk elkényelmesedve és mennyire közönyösek a fokozódó globális krízissel szemben?

Mindannyian tapasztaljuk a klímaváltozás súlyos szimptómáit. Korunk embere szó szerint a bőrén érzi a globális felmelegedés negatív hatásait, melyek az állat- és növényvilágban is kritikus helyzetet teremtenek. Bizonyára már mindenki találkozott az interneten, illetve más média forrásokból származó sokkoló képekkel a klímaváltozásról. Falatnyi jégtáblán ácsorgó, lesoványodott jegesmedve; műanyaghulladékkal szennyezett partszakaszokon elpusztult állatok maradványai; kétségbeesett szemű, kicsinyét védelmező orángután, aki az életterét veszítette el. És valószínűleg ez a néhány példa csak a jéghegy csúcsa…

A globális felmelegedés okozta szárazság miatt gyakoribbak az erdőtüzek és az elsivatagosodás. Ennek a már katasztrófafilmbe illő helyzetnek a megoldására olyan globális összefogásra van szükség, amit az ENSZ mint világszervezet képes biztosítani.

 

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 

Alapokmánya 1945. október 24-én lépett hatályba, azóta ezt a napot tekintjük az ENSZ világnapjának. A szervezet igen széles körben munkálkodik, többek között: fenntartható fejlődés, környezet- és menekültvédelem, katasztrófa-elhárítás, terrorizmus elleni harc, a demokrácia elősegítése, emberi jogok, nemi egyenlőség, nemzetközi egészségügy, valamint egy biztonságosabb jövő megteremtése a következő generációk számára.

Mik az Egyesült Nemzetek által létrehozott szervezetek és mit tesznek a klímaváltozással kapcsolatban?

 IPCC
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület célja, hogy értékelje az emberi tevékenység okozta klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket. A szervezet jelentése alapján tény, hogy valószínűleg már elértünk vagy át is léptünk fontos fordulópontokat, amelyek irreverzibilis változásokhoz vezetnek az ökoszisztémákban és az éghajlatban.

UNICEF
Az ENSZ gyermekalap közleménye szerint a gyermekek a globális felmelegedés elsőszámú áldozatai. Az ázsiai árvizek és az afrikai szárazság mintegy 700 millió gyermeket érint. A természeti katasztrófák miatt fellépő élelmiszer- és vízhiány tovább súlyosbítja a fiatalkorú populáció helyzetét.

WHO
A klímaváltozás más szempontból is veszélyezteti létünket, egészségünket. Az Egészségügyi Világszervezet kimutatása szerint a globális felmelegedéssel megszaporodnak a szúnyogok által közvetített fertőző betegségek: egyebek között a malária, és a Dengue-láz, valamint több lesz az ebolás beteg. A szélsőséges időjárási jelenségek negatívan hatnak ki az ivóvizek és a levegő tisztaságára is.

Milyen megállapodások és egyezmények születtek a klímaváltozás elleni küzdelem kapcsán?

Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC)
Az 1992-ben létrehozott egyezmény fő momentuma a környezet megóvása az éghajlatváltozás következményeitől, ezért globálisan mérsékelnék az üvegházhatású gázok kibocsátásának szintjét, és meghatározták azok légköri koncentrációinak stabilizálását.

Kiotói Jegyzőkönyv
2005. február 16-án a keretegyezményt kiegészítő jegyzőkönyvként lépett életbe a világ legtöbb államának támogatásával. Az egyezményben a fejlett államok vállalták, hogy átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátását 2008-2012 között 1990-hez képest. A jegyzőkönyv gyengesége, hogy kizárólag a fejlett nemzeteknek írja elő a mérsékléssel kapcsolatos lépéseket. 

Mivel több ország is kilépett az egyezményből, a dokumentum most már csak a világ kibocsátásainak mindössze 14%-ára vonatkozik. A Jegyzőkönyv rugalmas a teljesítés tekintetében. Lehetőséget ad például, hogy az államok erdők telepítésével részben “kiváltsák” teljesítési kötelezettségüket, akár saját, akár más állam területén teszik azt. A másik elfogadott forma, ha olyan külföldi projekteket finanszíroznak, amelyek az üvegházhatású gázok csökkentését eredményezik.

Párizsi Klímaegyezmény
A 2015-ben kötött megállapodás tartalma, hogy 2100-ra a globális átlaghőmérséklet 2 Celsius-foknál nagyobb mértékben ne haladja meg az ipari forradalom előtt jellemző átlaghőmérsékletet. Sőt, lehetőség szerint 1,5 fokban kell limitálni a felmelegedést. Ez volt a valaha legtöbb nemzet által egy napon aláírt nemzetközi megegyezés, 2016. április 22-én New Yorkban, a Föld napján a világ 175 országának vezetője írta alá. A Párizsi Klímamegállapodás az első olyan eredmény, amikor sikerült elérni, hogy a nemzetek egy közös cél érdekében erőfeszítéseket tegyenek a klímaváltozás ellen.

Ezek a célkitűzések azonban szinte sehol sem valósultak meg, még azokban az országokban sem, amelyek igyekeztek betartani a vállalásaikat.

A Clima Action Tracker szeptemberi adatai szerint két ország, Gambia és Marokkó tartja magát a maximum 1,5 fokos felmelegedést célzó párizsi egyezményhez. A legtöbb ország az elégtelen kategóriában szerepel, köztük Magyarország és az Európai Unió többi tagországa is. A vállalások nincsenek összhangban a felmelegedés 2 fok alatt tartásával. A többi ország súlyosan elégtelen és kritikusan elégtelen minősítést kapott.

ENSZ Klíma-csúcstalálkozó
2019. szeptember 23-án New Yorkban tartott csúcstalálkozó célja a Párizsi Megállapodás megerősítése és a szénalapú energiatermelés globális visszaszorítása. Ezen az eseményen felszólalt többek között Greta Thunberg fiatal svéd klímaaktivista, valamint David Attenborough brit természettudós is.

A tények ismeretében nem is csodálkozunk már azon, hogy egy új mentális betegség ütötte fel a fejét, a klímaszorongás. A klímadepresszió a kilátástalannak látszó jövőkép miatt kimondottan a fejlett országok fiatal generációját érinti.

„Számomra a klímaváltozás egyértelműen egy olyan terület, ahol az ENSZ-nek kötelessége világvezetői szerepet betölteni” – Antonio Guterres, ENSZ főtitkár.
Ne csupán az ENSZ-től, és a világ vezetőitől várjuk a megoldást! Az út nem lesz könnyű és mindenkinek tennie kell valamit a Föld, az emberek, az élőlények, a jövőnk érdekében.