Monday Meeting| 2019-10-07 Lovász Kolos

Egészségnevelés minden téren

Az Egészségtudományi Kar Vas utcai épülete a legszebb egyetemi épületek egyike, ódon kapuja mögött pedig az egészségnevelés hatalmas színtere található. Vajda Edinával, a Hallgatói Önkormányzat ideiglenes kari elnökével beszélgettünk.

 

Szinapszis: Mi az, ami a leginkább jellemzi a kart?

Vajda Edina: Szerintem a barátságos, családias hangulat. Ezt a benyomást legelőször a 2017-es nyílt napon éreztem, amikor még én is középiskolásként jöttem látogatóba. Azóta sem változott a véleményem: bármilyen kérdésről is legyen szó, mindig lehet segítő kezeket találni.

 

Sz.: Sok hallgató sokféle képzésben tanul a karon: itt más egyetemekhez hasonlóan, szakokba vannak osztva a hallgatók. Tudnál erről kicsit mesélni?

V. E.: Valóban sokféle képzésünk van, sőt, a 2019/2020-as tanévtől tovább bővünk egy szakiránnyal, a hang- beszéd-, és nyelésterapeuta képzéssel. A szakirányokat felvételizőink már a jelentkezési időben kiválaszthatják. Ennek előnye, hogy az alapozó tárgyak mellett, már az első félévtől kezdve tanulhatnak szakmai tárgyakat a hallgatók.

 

Sz.: Az Egészségtudományi Karon tanuló hallgatók az alap- és kórházi ellátáson át a rehabilitáción keresztül a sürgősségi ellátásig, az egészségmegőrzés és -védelem majdnem minden területén ott vannak. Hogyan igyekszik a kar megőrizni ennek jelentőségét?

V. E.: Minden szakirányon a saját ellátási területének megfelelően megtanítják mind a kórházi ellátás, a rehabitiláció, a megelőzés lehetőségét. Kari szinten úgy igyekeznek ezt megőrizni szerintem, hogy a képzések során minden területre nagy hangsúlyt fektetnek. Pár példát említenék, ami világossá teszi, hogy is jelenik meg ez a hétköznapokban. 

Dietetikán elsősorban az egészséges táplálkozás alapelveit sajátíthatják el a hallgatók, majd ezt követően térünk át felsőbb években a különböző betegségtípusok dietoterápiájára. A mentőtiszthallgatók szimulációs szobában tapasztalják meg, milyen egy esetleges vészhelyzetben mentőautóban dolgozni. 

Ápolóknál a kórházi gyakorlaton kívül rendkívül hasznos szintén egy szimulációs szoba, ahol az ápolási feladatok nagy részét elsajátíthatják, gyakorolhatják. Az egészségnevelésre is nagy hangsúlyt fektetnek a karon, erre épül ugyanis egy szabadon választható tárgyunk, mely során általános iskolások egészségnevelésében vehetünk részt sport- és egészségnapok szervezésével.


Sz.: A Hallgatói Önkormányzat, és Te, Hallgatói Önkormányzati képviselőként milyen szerepet töltesz be ennek folyamatában?

V. E.: A karon a HÖK munkája leginkább az oktatási érdekképviseletben, illetve a szocális ügyek segítésében jelenik meg. Az oktatási ügyekben nagy segítséget jelent, hogy a kari vezetőséggel hagyományosan jó kapcsolatot ápolunk, így minden hallgató problémájára közösen igyekszünk megoldást találni, valamint a jó kapcsolatnak hála, javaslatainkat és ötleteinket is mindig meghallgatja, fontolóra veszi a vezetőség. 

Szociális ügyekben, bár már nem kari szinten működik a bizottság, szívünkön viseljük a hallgatóink sorsát, így rendszeres szociális pályázat leadását megelőzően minden pályázási időben Fórumot tartunk, ahol lehetőséget kapnak a hallgatók személyes kérdéseiket feltenni, azokra választ kapni. Emellett számos kari rendezvényen veszünk részt és segítünk a kar vezetésének a programok zavartalan lebonyolításában: legutóbb pénteken, október 4-én, az Egészségnapon is nagy létszámmal voltunk jelen.

 

Sz.: Leendő szakemberekként az ETK hallgatóinak is hitelesnek kell maradnia. Mennyiben része ennek a rendszeres testmozgás?

V. E.: Szerintem minden egészségügyi dolgozó hitelességéhez hozzátartozik, hogy ne csak beszéljen róla, maga is betartsa az egészséges életmód ajánlásait, ehhez pedig elengedhetetlen a rendszeres testmozgás. Pontosan ezért dolgozunk a testnevelési osztállyal együtt azon, hogy sportolási lehetőségként minél több alternatívát mutassunk be a testnevelésként választható sportok terén. Idén ennek jegyében, az eddig megszokott órák (többek között zumba, aerobic, röplabdra, kézilabda) mellett, új sportként túrázási lehetőséget is felvehettek a hallgatók, ezzel nem csak a mozgásra, hanem a szabad levegőre is hívjuk őket.

 

Sz.: Sajnos, főleg idősebb doktorok között, még mindig jellemző felfogás, hogy az orvos az igazi gyógyító, az ápolási személyzet és az egészségtudományok képviselői pedig valamilyen alárendelt módon vennek részt a gyógyulás folyamatában. Bár mind érezzük ezen állítás támadhatóságát, mi szól ezen felfogás ellen?

V. E.: Néhány esetben sajnos még előfordul ez a hozzáállás, manapság azonban úgy veszem észre, hogy egyre kevesebb az ilyen orvos. Nemrégiben egy gyakorlaton is, arról beszélgettünk az adott helyen dolgozókkal, hogy egyre kevésbé éreznek így, főleg a frissen végzett orvosok esetében. A modern felfogásban igyekeznek csapattagoként tekinteni az egészségtudományok szakembereire, hiszen az orvosok is elismerik, hogy egyedül nem lennének képesek ellátni a beteg ápolásához szükséges feladatokat. Ahhoz pedig, hogy a munkahelyek sikeresen megtartsák az egészségügyi szakdolgozókat a megfelelő fizetés mellett, a megbecsülés is szükséges.