Worldwide wednesday| 2019-09-11 Szumutku Fanni

,,Ég a házunk. Szó szerint. Az amazonasi esőerdő – a tüdő, ami a bolygónk oxigénellátásának 20%-át adja – lángokban áll.”

Aki lelkiismeretesen lapozgatja a közösségi oldalakat, az biztosan belebotlott már legalább egy, az amazonasi tűzről szóló posztba. Augusztus elején futótűzszerűen röppent fel a hír, miszerint „lángol az Amazonas, a Föld tüdeje”.  A füst akkora, hogy „a Nap sem látszik tőle”, a tűz pedig már az űrből is látszik. A közösségi oldalakat elárasztották a megtévesztő információk, rémhírek, a #PrayforAmazonas feliratok. Több közismert híresség, köztük Leonardo DiCaprio, Cristiano Ronaldo, politikai személyek, például a francia miniszterelnök, Emmanuel Macron is felszólalt az üggyel kapcsolatban. A Global Forest Watch oldalán folyamatosan követhetővé vált a tűz terjedésének mértéke. Ha mindez nem lenne elég, hatalmas adakozási hullám is indult facebookon az amazóniai erdőtüzek megállítása végett. De mennyire hihetünk ezeknek a híreknek? Van ok a kétségbeesésre?

Az Amazonas medence

Ehhez nem fér kétség, bolygónkon az Amazonas-medencében az egyik legnagyobb a biodiverzitás, sokszínű állat-és növényvilága páratlan szépségű. Az Amazonas-medence területén található a világ legnagyobb őserdeje, több, mint 75 000 különböző fafajtával számolhatunk km²-ként. Állatvilágáról mai napig nem rendelkezünk pontos adatokkal. Eddig 1,4 millió fajt jegyeztek fel, de egyes becslések szerint ez az érték elérheti az 5-10 milliót is. A fakitermelés és a mezőgazdasági célból történő erdőirtás, égetés miatt az esőerdőkkel borított terület nagysága rohamos ütemben csökken. A gazdálkodók és a favágók akár illegális úton is, hatalmas farmokat alakítanak ki az őserdő helyén. Ennek köszönhetően nemcsak a biodiverzitás került veszélybe, de számolni kell azzal is, hogy a lecsupaszított területeken a talajerózió is felgyorsul.

Miért más az idei év, mint a többi?

Mert ehhez hasonló erdőtűzre korábban még példa sem volt, bár ezen tény tekintetében is eltérő véleményekkel szembesülhetünk. A hosszú hetekig tomboló tűz szokatlan, még annak ellenére is, hogy a száraz idő miatt alapvetően előfordulhat erdőtűz. Idén eddig már több, mint 73.000 tűzesetet regisztráltak Brazíliában, ami 83%-kal több, mint tavaly volt.

Mi lehet az erdőtüzek következménye? Mi történhet, ha a Föld „tüdeje” megszűnik létezni?

Ahogyan azt már a középiskolában is megtanultuk, az amazonasi esőerdő a Föld „tüdeje”. De mi mást tanultunk még például a fotoszintézissel kapcsolatban? Ahogyan egy 10. osztályos biológia tankönyvben is olvashatjuk:

„Napfényben a növények fotoszintetizálnak, sejtjeik zöld színtesteiben szén-dioxidból és vízből szerves anyagok és oxigén képződnek. Éjszaka csak a sötét szakasz zajlik, ezért ilyenkor csak a sejtlégzéshez kapcsolódó gázcsere észlelhető. Nappal mind a légzés, mind a fotoszintézis folyik. Megfelelő fényviszonyok mellett a fotoszintézis mértéke meghaladja a légzését. Ennek következtében a növények nappal szén-dioxidot vesznek fel, és oxigént adnak le a gázcserenyílásokon keresztül.”

Dan Nepstad, Amazonas-kutató szerint az Amazonas rengeteg oxigént termel, de azt el is használja a növények légzéséhez. De akkor hol rejlik a Föld „valódi” oxigénraktára? Scott Denning kutató szerint a Föld teljes belélegezhető oxigénkészletének nagy része az óceánokból ered. Álláspontja szerint az nagyobb probléma, hogy egy biodiverzitás tekintetében számottevő terület került veszélybe az erdőirtás miatt.

Ugyanakkor tudjuk, hogy az esőerdők globális szinten fontosak a párologtatásban, illetve a csapadékképződésben. Az esőerdők eltűnésével ez teljesen megváltozhat, és kihathat az egész bolygó klímájára – foglalta össze Czabán Dávid biológus.

Összegezve tehát az erdőtüzek számottevő hatással bírnak a helyi klímára, az esőerdő ökoszisztémájára, diverzitására, illetve nem utolsó sorban a helyi lakosság egészségére. A globális atmoszféra szén-dioxid-tartalma is emelkedik az elégő fában megkötött szén felszabadulása révén, bár ez a mennyiség eltörpül az emberi tevékenység miatt a légkörbe került szén-dioxidhoz képest.

A közösségi média szerepe

Az internetes közösség minden nagyobb katasztrófa esetén egységgé kovácsolódik, a párizsi Notre-Dame-ban kitört tűzeset után ez most sem történt másként.  Több híresség, köztük Madonna, Cristiano Ronaldo, Emmanuel Macron, de legtöbbet talán Leonardo DiCaprio posztolt az amazóniai erdőtüzekkel kapcsolatban. Instagramon és facebookon özönlöttek a hashtagek, megrázó, és sokszor eltúlzott információk. Az esettel kapcsolatban megjelent fotók nagy részéről később például kiderült, hogy nem a jelen helyzetet tükrözik, hiszen volt olyan fotó is, amely már 15 éve készült.

,,A világ legnagyobb esőerdeje a Föld klímájának egyik kritikus pontja. Az Amazonas nélkül nem tudjuk ellenőrzés alatt tartani a Föld felmelegedését.” – írta Leonardo DiCaprio

,,Ég a házunk. Szó szerint. Az amazonasi esőerdő – a tüdő, ami a bolygónk oxigénellátásának 20%-át adja – lángokban áll.”– írta Emmanuel Macron

“Nincs már visszaút. Amazonas, a tüdőnk most hosszú évekig veszélyben lesz.”- írta Anitta, brazil énekesnő, aki saját videoklipjével is igyekezett felhívni a figyelmet az esőerdők jelentőségére.

Leo, mint a klímaváltozás elleni harc egyik kiemelkedő alakja, adománygyűjtést szervezett az Amazon Forest Fund számára. Amíg a világ politikai vezérei együtt kb. 20 millió dollárnyi támogatást fordítottak a brazíliai erdőtüzek megállítására és rekonstruálására, addig Leo „csupán” egymaga 5 millió dollárt ígért a brazil szervezetnek.

Természetesen a tragédia hallatán mindenki szeretne lehetőségeihez mérten segíteni. Hazánkban is több százan kezdtek gyűjtésbe különböző online felületeken. Az index.hu felmérései szerint kizárólag a magyar felhasználók által az Amazonas Watch nevű civil szervezet számára adományozott összeg jócskán átlépte a 20 millió forintot. Amit viszont szükséges szem előtt tartani, hogy az 1996-ban alapított szervezet fő célja azonban nem az erdőtűz megfékezése, hanem az Amazonas-medencében élő őslakosok jogainak védelme volt.

Mi várható a továbbiakban?

A rossz hír az, hogy az erdőtüzeknek koránt sincsen vége, akár októberig elhúzódhat a mostani tűz. Sajnálatos módon a helyzetet nem lendíti előre, hogy a brazil kormány visszautasította azt a felajánlott, 20 millió dolláros gyorssegélyt, amelyből tűzoltó repülőgépeket küldtek volna a térségbe.

Továbbá azt is megbecsülték, hogy az esőerdő 20%-os elvesztése beláthatatlan károkat okozna az ökoszisztémában, valamint ezek a folyamatok a globális felmelegedést is meggyorsítják.

Ha sikerülne is időben megfékezni a tüzeket, a veszteség már felbecsülhetetlen lenne. A kipusztult növényzetnek a legjobb körülmények között is több évtizedbe telne regenerálódnia. Ahhoz azonban, hogy az eredeti körülményei visszaálljanak, akár több ezer évre is szükség lehet.

Ha kíváncsi vagy, mit javasol Daniel Nepstad Amazonas kutató az esőerdők megóvása érdekében, olvasd el az alábbi cikket:

Amazon fires: What we know and what we can do

Borítókép: euronews.