Monday Meeting| 2019-05-01 Lovász Kolos

Kari nap a Fogorvostudományi Karon

2019. április 30-án az egyetem mind a hat karán rektori szünet volt. A FOK kari napja azonban előadásokkal, szabadulószobával és kirándulással telt…

A program vázát a 10 és 14 óra közötti előadások adták, melyeket a fogorvostudomány különböző képviselői tartottak, betekintést engedve a hallgatóknak adott szakterület mindennapjaiba. Köszöntőjében Dr. Németh Zsolt, a kar dékánhelyettese kihangsúlyozta, hogy a „közhiedelemmel” ellentétben, a fogorvos is orvos, sőt: a diploma megszerzése után teljes körű kompetenciával rendelkezik, így a szakképesítés megszerzése ugyan nem kötelező, mégis rendkívül ajánlott és nemes feladat. Ezen szakterületek ma két irányt képviselnek, a specializáció és az interdiszciplinaritás felé mutatnak.

Ezt követően Dr. Fejérdy Pál, a Fogpótlástani Klinika tanára összegezte, hogyan épül fel ma a fogorvosi hierarchia, milyen a szakterületek viszonya egymáshoz. A történelmi áttekintés megmutatta, hogy az egykori „fog- és szájbetegségek” szakképesítés megszerzése ma már nem lehetséges, helyét egy sokkal komplexebb rendszer vette át. Napjainkban a fogorvostudomány öt szakterülettel rendelkezik: ezek a fogszabályozás, gyermekfogászat, parodontológia, fogpótlástan és a dentoalveoláris sebészet (régen szájsebészet). Ezeken belül ráépített képzésekkel a szakorvosok a szubdiszciplína különböző területeiben mélyedhetnek el.

Dr. Fejérdy Pál

Dr. Tóth Zsuzsanna, a Konzerváló Fogászati Klinika igazgatója kiemelte, hogy minden beteg, akár a személyisége, akár az esete miatt különböző, ellátásuk nagyfokú kreativitást és szaktudást igényel – emellett a katasztrofális kimenetel ritka a területen. Mivel „a legjobb implantátum a saját fog”, ennek megőrzése lenne az egyik fő feladat. Ebből adódóan a betegek igénye is inkább a gyökérkezelés irányába, mint az implantátum beültetése felé fordul – bár mindkét beavatkozás sikere 90% felett van.

Dr. Tóth Zsuzsanna

Prof. Dr. Hermann Péter, a Fogpótlástani Klinika igazgatója leginkább a hallgatók kérdéseire reflektálva tartotta meg előadását saját szakterületének bemutatásáról. Mint elmondta, a ma érvényes Képzési és Kimeneti Követelmény teljes kompetenciával ruházza fel a végzett fogorvosokat – ez azonban inkább értelmezési hiba: ilyenkor még felügyelet alatt kell dolgozni. A szakképzés során ugyanez a helyzet, ehhez azonban (3 év végeztével) egy szakvizsga is társul. Előadásában rámutatott a finanszírozási nehézségekre: mivel a fogpótlástan nem támogatott, 18 és 62 év között a betegeknek fizetni kell az orvosi munkáért. Ami a gyakorlatokon történik, azért a beteggel mégsem lehet fizettetni, hiszen hallgatóként nem lehet orvosi díjat kérni. A szűk keresztmetszet viszont mégsem a klinika – eddig ugyanis senkit nem zártak ki az ellátásból –, hanem a beteg, mert neki ugyan orvosi díjat (az előzőekre tekintettel) nem kell fizetni, de fogtechnikai díjat igen, és ez az, ami sok esetben már nehézségekbe ütközik.

Prof. Dr. Hermann Péter

A szünet után a beszélgetést Dr. Rózsa Noémi, a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika igazgatója nyitotta meg, aki előadásában a saját életpályáján keresztül mutatta be, mi vezette arra, hogy fogorvos, később pedig a gyermekfogászat képviselője legyen. Sok más klinika munkájához hasonlóan, a szakorvosjelöltek számára a tanulás mellett lehetőség van oktatásra és kutatásra, ennek mennyiségét, az időbeosztást és egyéb paramétereit azonban az egyes klinikák határozzák meg.

Dr. Rózsa Noémi

Prof. Dr. Dobó Nagy Csaba, az egyetem Orális Diagnosztikai Tanszékének igazgatója elmondta, jelenleg az orális diagnosztika olyan szempontból nem egységes, hogy eddig nem volt olyan szubspecializáció, mint általános orvosi területen a nőgyógyászati ultrahang. Tanulmányaiból fakadóan egyetlen felvételen mást lát ugyanis egy Általános Orvostudományi Kart végzett radiológus, mint egy fogorvos. Épp ezért szükség van a tudás olyan mértékű szintézisére, amiből mindkét szakterület tanulhat. Ez az interdiszciplináris képzés bevezetné a szakorvosjelölteket a radiológia és a nukleáris medicina képalkotásába, és összefüggésbe hozná azokat az ismereteket, melyet már mind a radiológia, mind pedig az orális diagnosztika magáénak tud – csak épp egyesítve nem.

Prof. Dr. Dobó Nagy Csaba

Dr. Joób-Fancsaly Árpád, az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinika docense, jelenleg a klinika dentoalveoláris sebészeti osztályának vezetője. Előadásában kiemelte: a dentoalveoláris sebészeti rezidensképzés felelősségteljes munka az ügyeletekkel és a munkaórák számával együtt. A szakvizsga feltételei változtak az elmúlt időben: a betegek egyre gyakrabban szednek valamilyen véralvadásgátlót vagy biszfoszfonátot, ezek vizsgálati módszereire, értékelésére, diagnózisára és ellátásukra a szakvizsga jobban kihegyezett. Ezen kívül megerősödött a gyakorlati rész, a supervisor ennek során ellenőrzi, hogyan történt az anamnézis felvétele, a szakorvosjelölt hogyan kommunikál a beteggel, illetve a kiszabott feladat elvégzését értékeli.

Dr. Joób-Fancsaly Árpád

Az esemény záróelőadását Prof. Windisch Péter, a Parodontológiai Klinika igazgatója tartotta meg. Kiemelte, hogy a hatékony és jó fogorvosi ellátáshoz elengedhetetlen az ismeretek átfogó értelmezése és megszerzése. A ma fogorvosának mindenképp szükséges alapvető tájékozottságra szert tennie. Bár erre a fogorvosi diploma teljes körű kompetenciát enged, ez a megengedés és az önismeret azonban nagyon fontos, hogy a fogorvos a munkájával a hatékony, szakszerű és biztonságos betegellátást szolgálja.

Prof. Windisch Péter

A kari nap előadásain a hallgatók közelebb kerülhettek a fogorvoslás mindennapjaihoz, a kar vezetői leendő kollégáikként szóltak hozzájuk és kezdeményeztek beszélgetést. Az előadások sokszínűsége megmutatta, mennyire változatos területek kínálkoznak a leendő fogorvosok előtt, melyek mind csak arra várnak, hogy egy-egy hallgató felfedezze őket.