Soterday| 2019-04-27 Somogyfoki Veronika

Miért alszunk? Mi történik szervezetünkkel elegendő alvás hiányában?

Egyetemre kerülve szinte mindegyikünk ismerheti az érzést, hogy álmosan ülünk órán (hacsak nem alszunk el reggel, nem tudatosítva az ébresztő sokszori figyelmeztetését se) és alig várjuk, hogy vége legyen a vizsgaidőszaknak, mikor a tanulás hatására összeolvadnak a nappalok és éjszakák. Mégis kár lenne időt spórolnunk az alvással, hiszen az egész szervezetünkre-szerveink működésére, koncentráció képességünk minőségére óriási befolyással van. Sőt, az alvás az, ami segít az emlékek megszilárdításában. Pontosan ezért az alvásmegvonás, illetve a magolásba való “belehúzás” sem célravezető a vizsga előtti éjszakán.

Mégis mi az oka, hogy alvásra van szükségünk?

Peretz Lavie alváskutató arra a következtetésre jutott, hogy a belső környezet szabályozása és stabilitása felborul alvás hiányában, amit maga a pihenés sem helyettesít. Ezen állítását Allan Rechtschaffen patkányokon végzett alvásmegvonásos kísérleteiből is alátámasztotta. A vizsgált patkányok közül öt nap alvásmegvonás után több állat mutatta a zavartság, általános gyengeség jeleit, végül nagy részük elpusztult. Az is előfordulhat, hogy a patkányoknak hiányzott a ciklikus váltakozása az alvási és ébrenléti fázisaiknak. Azonban halálukhoz nem ez vezetett, hanem szervezetük egyensúlyi állapotának felborulása. Ebből is következtethetünk arra, hogy az alvás vitális élettani jelentőséggel bír.

Hány óra alvás az optimális?

Nem helytálló elképzelés, miszerint mindenkinek 8 órát kell aludnia ahhoz, hogy valóban kipihenje magát. Hiszen egyénenként eltér, ki mennyi alvással érzi magát a legjobban. Másrészt, az életkor is befolyásolja a javasolt alvás mennyiségét. A kisbabák akár 15 órát is alhatnak, míg az óvodásoknál ez már 10-13 órára csökken, de az iskolásoknak is legalább 10 órányi alvásra lenne szüksége, felnőttként pedig van, aki 6-7 óra alvást is elegendőnek érez. Egyéb, az alvásmennyiséget befolyásoló tényezők és állapotok is vannak, mint a fárasztó fizikai munkavégzés, aktív szellemi tevékenység, vagy betegség.

Mi történik alváshiányban?

Az alváshiány a hippocampus egységét károsítja, s ezáltal vezethet kognitív és hangulatzavarokhoz. Továbbá sérül a testhőmérséklet szabályozása és sok más szervrendszer, szövet működése is, mint például a zsíranyagcsere (igen, ha keveset alszunk, könnyebben hízunk). Legjobban a koncentrációnkon figyelhetjük meg az alvás hiányát. Már egy óra alvásadósság jelentősen növeli a figyelmetlenség, a hibák és a balesetek a valószínűségét (Maas, 1998).

Alvás alatt lassul a légzés, csökken a pulzus és a vérnyomás, a szervezet regenerálódik. Hiányában megnő a stroke és a szívbetegségek kockázata, a daganatok kialakulásának esélye, végső soron pedig növeli a mortalitást.

Hogyan alakulhat ki alvászavar?

A felhalmozódott alváshiány alvászavar kialakulásához vezethet. Ezt súlyosbítja az állandó stressz, a több műszakban végzett munka. Az alvászavarok egy része az alvás-ébrenlét szabályozás valamilyen zavarára vezethető vissza. Ezek közös vonása, hogy az alvás időtartama, minősége eltér a normálistól, a megszokottól. Leggyakoribb alvászavar az álmatlanság (insomnia). Jellemzője, hogy megrövidül az alvás időtartama (nehéz elalvás, korai ébredés, többszöri felébredés). Hátterében állhat szorongás, valamilyen környezeti hatás, zaj, esetleg nem megfelelő fényviszonyok, vagy akár a bioritmus felborulása, például többműszakos munkavégzés következtében. Azonban az alvás hiánya akkor veszélyezteti az ember egészségét, ha nem egyszeri alkalomról beszélünk, hanem rendszeres kialvatlanságról.

A megoldás: melatonin tabletták?

Mostanában alvásproblémákra az egyik javasolt kezelés a melatonin – ez a szervezet cirkadián ritmusának szabályozására termelt hormon. A melatonin külső bevitele hozzásegíthet az alváshoz, főleg azoknál, akiknek alacsony a melatoninszintjük. A lefekvés előtt bevett 3 mg melatonin javítja a REM-alvást és segíthet leszokni az altatókról.  Újabban végzett tanulmányokból az derült ki, hogy a melatonin rövid távú alkalmazás esetén biztonságos, de hosszú távú hatásosságát további kísérleteknek kell megerősíteniük.

Összefoglalva, az alvást nem tudjuk nélkülözni, így muszáj időt szánnunk rá (közel életünk egyharmadát). Egyelőre sci-finek tűnik, hogy a közeljövőben feltaláljanak bármit is ennek a folyamatnak a pótlására. Aki mégis talál megoldást, biztos nem fog időhiánytól szenvedni a továbbiakban! Maximum azért, mert olyan piaci rést talált, amire garantáltan lesz kereslet – addig pedig marad az alvás.