Archív| 2018-06-04

Hamis isten uralom: a pénz

A megélhetési költségek emelkedését sok éve nem követő, komolyanvehetelen ösztöndíjak, rezidensi bérek, kamarai tagdíjemelés – ha gyerekként, tinédzserként nem is, egyetemistaként sokunk élményszinten szembesül azzal, hogy a pénz(hez társuló mentális koncepciók) mennyire kihat(nak) az egyén életére, milyen kellemetlen korlátozó tényező a (mesterségesen) szűkre szabott anyagi keret, az egyenlőtlenségek milyen könnyen szítanak indulatokat, okozhatnak személyiségtorzulást.

Mivel a modern világban egyre ritkább az autonóm, önfenntartó egyén vagy közösség, az átlagos ember élete egy globális gazdasági rendszertől függ. Az erőforrások és energiák kontrollálásának eszköze a pénz, melyen keresztül az emberiség élete lényegében irányításra kerül a „pénzistenhit” konszenzuális álvallására való áttér(ít)éssel. Hogyan működik az uralom?

Azután bement Jézus a templomba, és kiűzte mindazokat, akik a templomban árusítottak és vásároltak, a pénzváltók asztalait és a galambárusok székeit pedig felborította, és ezt mondta nekik: „Meg van írva: Az én házamat imádság házának nevezik: ti pedig rablók barlangjává teszitek.” 

 

– Mt.. 21:12-13

„Engedd meg, hogy én bocsássam ki és felügyeljem egy nemzet pénzét,
és fütyülök rá, hogy ki hozza a törvényeit.”

– Mayer Amschel Rothschild

 

A mágikus papírfecni

A pénz egy a ma Földön élők domináns része által elfogadott standardizált csereeszköz, lényegét tekintve nem anyagi, hanem virtuális létező, melynek pusztán fizikai megnyilvánulása az érme vagy bankjegy, értéket közös megegyezésünk alapján képvisel. Megjelenése nem egyidős az emberiséggel. Az ember fiziológiás berendezkedésének tekinthető szoros kisebb közösségek korában a munkamegosztás és törzsi önellátás volt jellemző, cserére ezeken belül nem volt szükség, hisz az „enyém” mai értelemben vett fogalma nem létezett. A törzsi jelleg elvesztével a szakosodott termék-előállítással hamar eljött az igény egy olyan univerzális, érték-álló, könnyen forgatható csereeszközre, mely felválthatja az ezekben a korokban már működő klasszikus cserekereskedelmet, így a különböző állati részeken, köveken, kagylókon, fűszereken át az út az időtálló nemesfémekig vezetett.

Utóbbiak tartós volta nyomán megindulhatott a felhalmozás (mely kevéssé emelő irányultság). Mivel ezeket nagy mennyiségben biztonságosan tárolni problémás, megjelentek az első bankok, akik papíralapú igazolást (papírpénz atyja) adtak az elhelyezett pénzről, melyet fizetőeszközként kezdtek használni az emberek, inflációs tulajdonságának hátrányait viselve. A bank hitelt is adott ezen papírigazolások formájában, melynek valós nemesfém fedezete nem mindig volt, feltalálták hát a „semmiből pénzcsinálás” intézményét, vele együtt pedig a kamatot. A kamat alapmechanizmusát, emberi életre való kihatását jól mutatja a következő történet:

Volt egyszer egy kis falu, ahol az emberek semmit sem tudtak a pénzről, vagy a kamatról. Minden vásárnapon elhozták csirkéiket, a tojást, sonkát és kenyerüket a piactérre, majd hagyományos rítusszerű beszélgetések közepette elcserélték áruikat arra, amire szükségük volt. Aratáskor, vagy ha épp valaki viharvert pajtáját kellett javítani, a falusiak egyszerűen egy másik régimódi szokást gyakorolva segítettek egymásnak, tudva, ha velük fordul elő hasonló eset, ugyanúgy viszont segítséget kapnak.

Egy ilyen vásárnapon egy idegen fényes fekete cipőben és elegáns fehér kalapban, tudálékos mosollyal az arcán megfigyelte a folyamatot. Mikor az egyik farmer, aki egy nagy sonkát akart és hat csirkéjét próbálta befogni cserébe, az idegen nem tarthatta vissza nevetését. „Szegény emberek,” mondta. „Olyan primitívek.” Hallva ezt a farmer felesége kérdőre vonta: „Gondolja, hogy tud jobb munkát, mint baromfit tenyészteni?” Az idegen válaszolt: „Csirkék, nem. De van egy megoldásom, hogy felszámoljam ezt a kavalkádot. Hozzanak egy darab tehénbőrt és gyűjtsék össze a családokat. Akkor jobban elmagyarázom.”

Ahogy kérte, a családok összegyűltek, az idegen pedig vette a bőrdarabot és tökéletes karikákra vágta és kidolgozott pecsét mintát nyomott rájuk. Aztán minden családnak tíz korongot adott, állítva, hogy minden darab egy csirke értékét képviseli. „Most kereskedhettek és üzletelhettek a bőrérmékkel, a kényelmetlen csirkék helyett,” mondta. Értelmesnek tűnt a dolog és mindenkinek imponáló lett az idegen. „Még egy dolog,” tette hozzá. „Évente visszajövök, és akkor mindenki hozzon nekem vissza egy extra kört, a 11.-iket. Ezt a fejlődés elismeréseként kérem, amit lehetővé tettem számotokra az életetekben.” „De honnan jön elő az a darab?” kérdezte a feleség. „Meglátjátok,” válaszolta az idegen tudálékos arccal.

Feltételezve, hogy a populáció és az éves termelés pontosan ugyanolyan maradt abban az évben, mit gondolsz mi történt? Emlékeztetőül: a tizenegyedik kört sosem hozták létre, azt sosem vágták ki a tehénbőr darabból.

Ahogy az idegen azt javasolta, sokkal kényelmesebb volt bőrdarabokat, karikákat cserélgetni csirkék helyett a piactéren. Ennek a kényelemnek rejtett ára volt: a keresett tizenegyedik kör egy rendszerszerű visszatörést, hanyatlást generált a résztvevők közt kialakult verseny miatt. Minden 11 család közül egynek el kellett vesztenie minden bőrkarikáját, még akkor is, ha mindenki jól kezelte ügyleteit, mert az idegennek biztosítaniuk kellett a 11. kört.

A következő évben, amikor vihar fenyegetett néhány farmert, atipikus vonakodás jellemezte a segítségnyújtást. A családok most a 11. körért birkóztak egymással. A kamat hajtotta pénz bevezetése aktívan ellenezte a hosszú ideje fennálló spontán együttműködés hagyományát.

 

Bernard Lietaer: A 11.-ik kör története

 

Kamatozó hitel felvétele esetén x rendelkezésre bocsájtott összeg helyett (1+n)x-et kell visszafizetni, ahol n pozitiv szám, tehát valamiből plusz javat kell termelni. Ennek kézenfekvő forrásai az egyébként mindenki közös „tulajdonát” képező természeti erőforrások pl. fakivágással erdőpusztítás → eladható nyersanyag, bútor (szomszédunk, Románia pl. élen jár az illegális fakitermelésben).

Az átlagember hitelfelvételtől tartózkodóként. közvetetten is fizet kamatot, hisz a fogyasztói javak ára gyakran rejtett kihelyezett költségként tartalmazza azt, pl. a lakbérekbe is beépül (ált. termelő vállalkozás indításához, és gyakran ingatlanépítéshez is hitelpénzből kerítenek fedezetet, melynek kamatait később a fogyasztóval fizetettik meg). A kamatozó államadósság [Magyarországé 2016-os adat szerint a GDP 74,1 %-a (!)] csökkentése adópénzből történik.

Példa az adózás realitására a rezidensi bér alapján, gyermektelen, nem friss házas 169.788 Ft-os kézhez kapott bére esetén 139.149 Ft megy az államnak a teljes befizetett összeg után, tehát utóbbi 45%-a. Tehát 40 órás munkahéttel számolva 18 óra – több mint két nap hetente – bére automatikusan levonásra kerül (a részletezést lsd. a fenti táblázatban – a szerk.) Ez a százalék európai viszonylatban a magasabbak között van, de a tendencia általános (27%-os ÁFÁ-nkkal egyértelműen megosztatlan „dobogós” első hely pozícióban vagyunk).

 

A rendszer hatásai

A domináns közgazdasági modell – mivel az emberiség szinte teljes egésze egy ellátói rendszerre van rákötve, és fennmaradása ettől függ-, alapvető szinten hat ki az egyéni életre. A mechanizmus jellegéből adódóan magával hozza az állandó szűkösség- és hiányérzetet, versengést, termelői hajtóerőket, mely utóbbi sokáig hasznosnak volt megítélhető társadalmi szemponból (bár az egyénéből sosem, hisz az emberi élet természetes, mondhatni „tisztességes” folyása határozottan nem az anyagi javak megtermeléséről, felhalmozásáról, az anyagiság bűvkörében való vergődésről szól), hisz az általános életszínvonalat valóban sokáig növelte a pénz által összefogott, effektív energiabefektetéssel létrehozott termény- és eszközpark.

Mára viszont a szűkösségalapú, monopolista, felhalmozást és spekulációt elősegítő, egyenlőtlenségeket és széthúzást mélyítő pénzrendszerünk egyértelműen elavulttá vált. Ennek szomorú példáját mutatja a kifosztott környezet állapota, a tény, hogy mára mérgezetlen, emberhez méltó élőhely egyre inkább csak az elit kiváltsága, pedig az embernek elidegeníthetetlen joga lenne. A teleszennyezett levegőn, vizen, talajon, elektromágneses sávokon túl gondolhatunk itt a térkorlátozás jelenségére is – minden nappal nő a beton aránya a zöldhöz képest, szabadon felderíthető terek helyett autópálya, magánbirtok, lakópark- a modern ember állandó meglopásának, normális életvezetésének szisztematikus ellehetetlenítésének ékes példája ez.

Pénzügyi rendszerünk lopógépezetének felépítése nyílt titok, az hatékony agymosás és médiabefolyásolás miatt viszont kevés emberben realizálódik, miben vesz részt, minek a generált terheit nyőgi. A rendszer túlzás nélkül az egész Földet átszövő, hatalmassá duzzadt destruktív gépezetté nőtte ki magát, mely mögött kisszámú elit felfoghatatlanul erős érdekei állnak, így az intézményesített kizsákmányolás megállítása igencsak nehézkes, hisz jelenlegi világunk erre épül.

Az igazi hatalom így egy szűk pénzoligarchiáé, aki ezt magánkézben lévő központi
bankokon keresztül, a pénzforgalom irá-nyításával gyakorolja.

 

A rabszolgaságban tartó eszközök

Felmerül a kérdés, miért marad szinte az egész emberiség – még ha fel is ismerte, milyen rendszerben él porszemként – egy ennyire életellenes szisztémát kiszolgálva a pénz rabszolgaságában?

Hiába próbálja a reklámipar és a fogyasztói gépezet évtizedek óta (hatalmas sikerrel) mosni az emberek agyát, az alapvető, valós életfeltételek ma sem változtak: tiszta levegő, víz, élelmiszer, megfelelő méretű lakóterület, közösség, szellemi fejlődésre és a képességek kibontakoztatására való igény. A listának tehát nem esszenciális része a hajlított ULTRA HD Smart LED televízió, rózsaarany okosóra, a szezon legújabb Zara kollekciója, intelligens szemránckrém, dunaparti tetőlakás… Ezek felülről generált trendek, melyek álkielégülést (sem) adnak egy elit marionettbábujaként, előre megadott sémák szerint táncolva.

A mai ember pénzfüggő. Fel sem merül benne, hogy képes lenne az életéhez valóban szükséges feltételeket maga előteremteni, vagy legalább a globális elosztórendszert nélkülözni.

Az egyik rendszeren tartó felfújt lufijelen-ség az ingatlankérdés. Elterjesztett nézetek szerint a korábbi nagycsaládos modellel szemben ma igen kínos a szülői házban lakni, a szingli és mikrocsalád-modell szerint mindenkinek, maximum másodmagával, de inkább a kutyájával szüksége van saját lakásra. Ennek bérlése Budapesten 100.000 forinttól (rezsi nélkül), megvásárlása kb. 20-25 millió forinttól indul kevésbé igényes esetben. Közalkalmazottként tehát a kézhez kapott pénz domináns része csak arra megy el, hogy legyen tető a fej felett, a megvásárlás pedig csak több tíz év spórolása után lehetséges. Igen megnyomorító már ez az elemzés is, vegyük hozzá azt a hatást , amit az okoz, ha az embernek nincs fiziológiás nagyságú tere (ez nem 30 m2/fő, magához a földköz való közelség is esszenciális lenne), felnőtt létére állandóan, minden oldalról átsugárzó szomszédok zajában, elektromágnesességében kell élnie.

További példák – fizetni a klórral szennyezett vízért (kút a XI. kerületi panel teraszán nemigen fúrható), a valódi szükséglet sokszorosát pénzért elhasználni nem megújuló forrásból származó áramból (a napelemek korában), saját föld híján még petrezselyemzöldért is boltba járni…  A természet az embert nagylelkűen látta el fennmaradásához szükséges erőforrással, mára viszont ezek nagy része kisajáításra, az emberi tudat pedig olyan mérvű megerőszakolásra került, hogy ha fel is merül benne, hogy ezekkel élne, a gyakorlatról már keveseknek van fogalma.

Milyen ideológiákkal való átitatottság felelős azért, hogy sokakban fel sem merül, valami gond lenne a jelenlegi világberendezkedésünkkel? Ilyen az amerikai álom modellje, melynek bár neve is jelzi földi keretek között irreális voltát, mégis máig áthatja a nyugatiasodott kultúrköröket. Az amerikai álom demokrácia, szabadságjogok, egyenlőség eszméibe ágyazott attitűdcsomagja szerint kellően kemény munka árán bárki szert tehet nagy vagyonra, így tehetős, ezáltal boldog, egészséges, népszerű, jól élő emberré válhat. Dolgozz (termelj másnak) keményen, spórolj, így az ínséges, nélkülöző jelen árán félre tudsz tenni egy szebb jövőre, amikor majd dúskálsz az anyagi javakban, így kiemelkedhetsz eredeti környezetedből, szociális szintugrást elérve.

A fenti gondolatcsomaggal átitatott elmék dominószerű létrejöttéhez szükséges volt a materializmus – mely koncepció szerint az ember kizárólagosan anyagi létező, egyetlen élete az aktuális földi, mely a teljes megsemmisüléssel végződik, így ajánlatos az élvezet maximalizálásra törekedni bármilyen karmikus és egyéb szabályszerűség negligálása mellett – tömegek általi elfogadása. Nem kihagyható a progresszionizmus és az evolucionizmus gondolatköre sem, melyek szerint a történelem során folyamatos haladás észlelhető, mind fejlettebb szintek felé törünk, mely technikai és anyagvilági szempontból tökéletesen helytálló, szellemi szempont-ból viszont egyértelmű, hogy a Kalijuga – a Sötét Kor kellős közepén vagyunk.

“Ha én ördög lennék, és kapnék egy megbízást egy még nagyobb ördögtől, hogy tegyem tönkre az Isten által teremtett világot, pontosan azt csinálnám, amit most az ember: siettetnék. Gyorsítanám a fejlődést, az élményeket, az információkat, a történéseket, az érzelmi hatásokat, és mint tehetséges Sátán, pörgetni kezdeném a világot. És addig pörgetném, amíg ennek a pörgésnek a sebessége meghaladja az emberi agy élmény-feldolgozási képességét, az emocionális teherbírását. Amíg
minden tönkre nem megy.”
 
– Popper Péter

Alternatív életstratégiák

Sok pénzügyi szakember a globális pénzrendszer helyett/mellett alternatív csereeszközök bevezetését tartja előremutatónak (szabadpénz, helyi, közösségi pénzek). Hatékonyan állíthataná meg a felhalmozási tendenciákat és a kisszámú elit uralkodását a pénz eszközén át tömegek felett a
negatív kamatozás, mely mellett nem lenne értelme „ülni” a pénzen, azt a gazdaságból kivonni, nem lenne lehetősége senkinek kamatokból élve kizsákmányolni másokat, így az átlagember állandó profittermelői kényszere is megszűnne, munkabérét saját, és nem pénzesurak fenntartására költhetné, munkaideje lecsökkenne, és az egyenlőtlenségek mérséklődnének. Ennek bevezetését egyértelműen akadályozzák a pénzoligarchák, a rejtett elit hatalmi törekvései.

A bérrabszolgaság megszüntetésének egyik potenciálisan tömegelterjedésre érett eszköze a Feltétel Nélküli Alapjövedelem.

Az egyéni szabadulás korlátja egyértelműen szellemi jellegű. Amíg az a mantra fut fejben, hogy (sok) pénz nélkül nem lehet élni, az anyagi javak fogyasztása nélküli üres lenne az élet, hisz mindjárt itt a halál, egyedül amúgy sem tudok semmit előállítani, egyszerűbb a bolti – addig ezek a programozások uralják az életet.

Kreativitástól és egyéni irányultságtól függően sok a lehetőség, az önellátástól a kommunán, cserekereskedelmen át a helyi pénzekig. Az ember csoportosulások abnormális formája a városi személytelenség és plázakultúra, érdemes ezeken legalább fejben túltekinteni.

Összegezve, uralkodó pénzrendszerünkben, annak is kamatmechanizmusában érhető tetten a szenzitív egyén azon állandó érzetének egyik oka, mely szerint valami nagyon nincs rendben a világban. A népszerű konteó által felvázolt értelmezés – mely szerint e pénzrendszer nem humán eredetű, célja az állandó félelem és stresszenergiák termeltetéése -, ha az etiológiát megkérdőjelezhetően vázolja is, a termék leírása tökéletes: állandó hajsza, irigység, sosem elég-érzet, irreális vágyakozás gerjesztett igények mentén, meggyalázott élettér, megelégedettség, összetartás messziről kerülése, ami pedig a legkínosabb, a fentiek tömegek szemében normalitássá, természetessé való legitimálása kitartó agymosás révén.

A pénz sötét trükkje az, hogy korlátlanul felhalmozható, rajta pedig úgy tűnik, bármi megvehető, így az átlagember a szeme előtt a reklámpropaganda által kreált rózsaszínen úszkáló jövőképek mámorában vakká válik a valóság látszatára. Az ÉnTelefon 8 képernyőjén át nem is annyira felfordult a világ. A pénznek való mágikus szereptulajdonítás közösen kreált varázsillúzió, amiből az egyéni szabadulás szellemi útja bármikor nyitott.

Szerző: Boros Annamária
A cikk nyomtatott változatban is megjelent 2018-ban a Szinapszis XIV. évfolyamának 7. számában.